Nevelés- és Oktatáselméleti Tanszék

szerző: Adminisztrátor | 2009. november 04. 09:26:20

Előzmények

A Nevelés- és Oktatáselméleti Tanszék - a PTE BTK Neveléstudományi Intézete újjáalakult struktúrájában - egyike azon tanszékeknek, amelyik a Pedagógia Tanszékbõl vált önálló egységgé 2004 áprilisában, a PTE szenátusának döntése alapján. Tanszékünk a Pedagógia Tanszék progresszív hagyományai, és a jelen kihívásai szellemében építi önmagát. A pécsi tanárképzéssel egyidõs (1948-tól mûködõ) Pedagógia Tanszék eleinte Pedagógiai és Pszichológiai Tanszékként mûködött. Az akkori tanszékvezetõ, Kelemen László koncepciója a kutató, fejlesztõ, oktató munkában az interdiszciplináris megközelítést, valamint az iskola- és személyközpontú szemléletet alapozta meg. A Pszichológia Tanszék önállóvá válását követõen a Neveléstudományi, majd Pedagógia Tanszék Szántó Károly (1967-1975), Vastagh Zoltán (1975-1995), Zsolnai József (1995-1998) vezetésével vitte tovább, teljesítette ki e szellemiséget. A tanszék érzékeny volt arra, hogy alkotó pedagógusokkal, iskolai pedagógiai mûhelyekkel együttmûködjön, hogy az iskolai pedagógia praxis és a közoktatási igények kihívásaira lehetõségeihez mérten reagáljon. A jogelõd tanszék már a hetvenes évek elején megszervezte iskolai kutatóbázisait, amelyek egyrészt a tanárjelöltek számára adtak az elméleti tárgyakhoz hiteles tapasztalati anyagot, másrészt - az oktatókkal együttmûködve - a meglévõnél alkalmasabb, hatékonyabb iskolakoncepciót (úgynevezett helyi nevelési rendszert) igyekeztek kialakítani. A nyolcvanas évek a kutatások, fejlesztések intézményi bázisának kiszélesítését hozták, az iskolafejlesztésekben partnerként közremûködõ intézmények, szervezetek, szakemberek összefogását, koncepciózus együttmûködését eredményezték. A kilencvenes évek tanszéki kutatásai és fejlesztései folytatták azt az irányultságot, amely az iskola és társadalmi környezete konkrét viszonyainak elemzésére alapozott nevelési rendszer kidolgozására vonatkozott. Ebben a kutató, fejlesztõ munkában hangsúlyozottan építettek a személyközi viszonyok támpontjaira, és a pedagógiai stratégiában kiemelt mikrocsoportok fejlesztõ hatására. Ugyancsak a kilencvenes években foglalkozott a tanszéki team a közoktatás igényeinek és a pedagógusképzés egymásra ható folyamatainak vizsgálatával, továbbá a szakmai professzionalizáció kérdéseivel, s az alkotó pedagógia programjával.

A tanszék funkciói

A Nevelés- és Oktatáselméleti Tanszék a pedagógiai tevékenység(ek) elméleti alapozásával és módszertanával foglalkozik. Feladata a nevelés és oktatás általános elméleti, módszertani, kérdéseinek oktatása és kutatása. A tanszék különös figyelmet fordít a pedagógiai tevékenységekhez, a szakmai kutató és fejlesztõ tevékenységekhez szükséges kompetenciák, valamint a szakmai szocializáció elméleti alapjainak, folyamatának, fejlesztésének kérdéskörére. E profilnak megfelelõen a neveléselméleti, az oktatáselméleti, a pedagógiai pszichológiai diszciplínákhoz kapcsolódó kutató-fejlesztõ munkára, valamint e diszciplínákból építkezõ tantárgyak oktatására koncentrál. Olyan pedagógiai stúdiumok, és kapcsolódó gyakorlatok kínálatát nyújtja, amelyek hozzájárulnak a pedagógiai, szakirányú pedagógiai mûveltség alapozásához, valamint a pedagógiai, pedagógiai szakértõi tevékenységekhez szükséges képességek fejlesztéséhez. A személyiség- és képességfejlesztõ tréningeket a tanszék a résztvevõ pedagógus (pedagógusjelölt) elméleti és gyakorlati tudását mozgósító, személyes és szakmai képességeit fejlesztõ pedagógiai programként mûködteti . Olyan lehetõségként, amely a személyiség - és képességfejlesztés sajátos módszereivel és eszközeivel élményekhez, új ismeretekhez, tapasztalatokhoz, ezek reflektálásához (elemzéséhez, értelmezéséhez, értékeléséhez), valamint a szemléletmód, a beállítódás és a viselkedés további tudatosításához és szükség szerinti megváltoztatásához juttatja el a résztvevõket.

Oktatás

A tanszék jelentõs feladatokat vállal a nappali és levelezõ tagozatos tanárképzésben, a nappali pedagógia (bölcsész és tanár) szakos képzésben, a levelezõ másoddiplomás alap- és kiegészítõ pedagógia (bölcsész és tanár) szakos képzésben, a szakvizsgára felkészítõ pedagógusképzésekben, valamint az akkreditált tanártovábbképzésekben. A tanár szak pedagógiai moduljában és a pedagógia szak tanári moduljában a Didaktika tantárgy , valamint a Didaktika tantárgyhoz kapcsolt iskolai gyakorlatok, a Neveléselmélet tantárgy , valamint a Neveléselmélet tantárgyhoz kapcsolt iskolai gyakorlatok, a Pedagógiai pszichológia tantárgy, valamint a Pedagógiai pszichológia tantárgyhoz kapcsolt iskolai gyakorlatok gondozását (a tantárgyak kidolgozását, oktatását és továbbfejlesztését, a gyakorlatok alapozását, koordinálását, értékelését) látja el. E tantárgyak szerves részét képezik a komplex pedagógia-pszichológia szigorlatnak és a tanári képesítõ vizsgának. A pedagógia szak bölcsész moduljában - többek között - A tanulás és tanítás elméleti keretei és stratégiái, a Tantervelmélet és tantervfejlesztés, a Tankönyvelmélet és tankönyvelemzés, valamint az Iskolaelemzés és fejlesztés, tantárgyak oktatása, fejlesztése, koordinálása tartozik a tanszéki feladatok körébe. E tantárgyak szerves részét képezik az Oktatáselmélet, valamint a Neveléselmélet, nevelés- és oktatásszociológia szigorlatoknak. A szakmai tréningek és gyakorlatok, a képességfejlesztõ kurzusok, a tanszék kompetenciakörébe tartozó szabadon választható speciálkollégiumok és szakdolgozati szemináriumok kidolgozása, meghirdetése is a tanszék oktatási, képzésfejlesztési tennivalóihoz tartozik

Szakmai kommunikáció és kooperáció

A tanszék kiemelt feladatának tartja a hallgatókkal és a képzésben közremûködõ szakemberekkel való intenzív kommunikációt és kooperációt. A tanszék törekszik arra, hogy támogassa a szakmát magas színvonalon mûvelõ pedagógusok, intézmények, pedagógiai mûhelyek minél több szálon történõ bekapcsolódását az egyetemi hallgatók szakmára történõ elõkészítésébe. A tanszék törekszik arra, hogy a hallgatók számára megteremtse az önálló, (egyéni vagy kiscsoportos) alkotó, produktív tevékenység feltételeit. Oly módon például, hogy az egyetemi kurzusokon és az iskolai gyakorlatokon a pedagógiai tevékenységek tervezési - megvalósítási - értékelési szakaszaihoz kapcsolódó képességeik kipróbálására, fejlesztésére nyíljon lehetõségük, hogy olyan tapasztalati, saját élményû tanulás részesei, olyan tanulási szituációk, feladatok tervezõi, megvalósítói, értékelõi lehessenek, melyekben kipróbálható, fejleszthetõ, értelmezhetõ és érthetõ a pedagógiai tevékenységekhez, az önálló, alkotó értelmiségi létre való felkészüléshez nélkülözhetetlen tudás. Oly módon például, hogy kiemelkedõ szakdolgozók, tudományos diákkörökben, szakkollégiumokban tevékenykedõk, pályakezdõk, Ph.D hallgatók számára teremtsen közzétételi lehetõséget (felolvasóülésekkel, diák-konferenciákkal, hallgatói szemináriumokkal, diák-periodikákkal).

Kutatás és fejlesztés

A tanszék oktatói, kutató-fejlesztõ munkacsoportjai hangsúlyt fektetnek arra, hogy kutatásaikkal, fejlesztéseikkel az iskolai pedagógiai praxis és a közoktatás igényeinek kihívásaira is reflektáljanak. A tanszék - profiljából következõen - nagy jelentõséget tulajdonít az alkalmazott kutatásoknak, mivel azokban az adott tudomány(ok) valóságalakító funkciója lép elõtérbe, mivel azok az adott praxis optimalizálását, gyakorlati hatékonyságának növelését szolgál(hat)ják. A tanszéki oktatók egy része tananyagfejlesztõ és taneszközfejlesztõ (képzési programok, tantárgyak kidolgozója, szöveggyûjtemények, tanulási segédletek, távoktatási tananyagok, CD-k, tankönyvek alkotója). A tanszéki team-ek és oktatók fõbb kutatási-fejlesztési témái: a tanárképzésbe belépõ hallgatók nézetei; a tehetségfejlesztés pedagógiai, pszichológiai, szociológiai vonatkozásai; az amerikai oktatás és a tanárképzés reformja; curriculumfejlesztés; idõiség és idõi struktúrák az iskolai fogalmazásokban; interaktív és reflektív tanulás; kooperatív pedagógiai stratégiák az iskolában; mûvészetpszichológia és mûvészetterápia; produktív tanulás - produktív iskolák projektjei; proszociális és segítõ tevékenység a hátrányos helyzet és az integrált nevelés összefüggésében.

Szakmai kapcsolatok

A tanszék szakmai kapcsolatokat ápol több hazai és külföldi szakmai kutatóhellyel, pedagógiai mûhellyel, önfejlesztõ iskolával, tanárképzõ intézménnyel, doktori iskolával. A külföldi kapcsolatok között megemlíthetõ az INEPS hálózatával (International Network of Productives School) ill. az IPLE (Institute for Productive Learning in Europe) szervezetével, való - kutatási, fejlesztési, oktatási - évtizedes együttmûködés, az RWCT Reading and Writing for Critical Thinking program egyetemi, iskolai szakembereivel való kapcsolattartás. A tanszék oktatói bekapcsolódnak a FIPLV (Fédération Internationale des Professeurs de Langues Vivantes), az EAESP (European Association of Experimental Social Psychology) munkájába. A tanszék munkatársain keresztül képviselteti magát - többek között - a Magyar Pedagógiai Társaságban, a Magyar Pszichológiai Társaságban, a Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Egyesületben, a Magyar Tehetséggondozó Társaságban, az MTA köztestületében, az MTA Pedagógiai Bizottsága Didaktikai Albizottságában. A tanszék meghatározó - tagsági, elnöki, titkári - szerepet vállal az MTA Pécsi Területi Bizottsága II. sz. Filozófia-, Történettudomány- és Néprajztudományok Szakbizottságán belül mûködõ Pedagógiai Munkabizottságban. Folyamatos kapcsolatot tart fenn a Tanárképzõk Szövetségével és annak Szakosztályaival.

utoljára frissítve: 2010. március 16. 15:34:51